Egy újabb személyes vers, amit a Nightwish-dalok befolyása alatt írtam még anno; tehát vidám az nem lesz, elvont (és angst) azonban annál inkább.
Szolgálati közlemény: néhány egyéb személyes kis irományt és verset megtalálhattok még a "Vadvirágos rét" feliratra kattintva.
{ Sellő-dallam hallatszik / Elnyeli mindenség-vágyam. }
A horizont sírása
Égbe repíti szárnyam
Sellő-dallam hallatszik
Elnyeli mindenség-vágyam.
Rekedt rózsák illata
Az idő száz éve vár
Köd lepi el sóhajom
Hallom: alkonyat ébred már.
A víz vörösen csillog
A nap vére szilárdul;
Sikolyom kék rezgése
Halál-hajósra irányul.
Lecsapok karmaimmal,
Áldozatom némán sír
Éhesen tépek belé
Zöld szája igaz imát ír...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése