Zuhanunk

C a p t a i n  A m e r i c a.
Szusszanásnyi stucky feels, nem lesz vidám.

(hangulathoz)

{ És mi csak táncolunk és táncolunk és táncolunk a mély felé. }




Zuhanok.

Fölöttem a robajló vonat, száguld, zakatol, ordít.
Alattam a hórengeteg , suttogása halál, érzelemmentes, hideg.

Zuhanok.

Körülöttem megfagy a levegő, húsomba tép a szél, sebez, bénít.

És én csak zuhanok és zuhanok és zuhanok a mélybe.

Zuhanok.

Fölöttem a kristály ég, ragyog, káprázik, kinevet.

Alattam durva jégpáncél, hűvös takaró, rideg és kegyetlen.

Zuhanok. 

Körülöttem sikít a gép, szirénáznak a gombok, fülemben a női hang, kettészakítja szívemet. 

És én csak zuhanok és zuhanok és zuhanok a mélybe.

Zuhanunk.

Fölöttünk összenevet a gyermekkor, fuldokolva kacag a nyári boldogság.

Alattunk zord télhadsereg sorakozik, arctalan katonák jégből kifaragva.

Zuhanunk. 

Körülöttünk zubognak érzelmeink, csobognak a pillanatok, édesek és keserűek, valóságosak.

És mi csak táncolunk és táncolunk és táncolunk a mély felé.

Talán egyszer, valamikor újra egymásba zuhanunk, félve és élve és akkor táncunk megvalósul.