2016. január 29., péntek

All the crazy fights we had


A v e n g e r s.
Első próbálkozásom Stony-ra. Még barátkozom a karakterek megírásával. :D A történet alapját az Ultron-beli kis párbeszéd adja; Tony ki szeretné deríteni, mi Steve sötét oldala. Mindent bevet a cél érdekében. Van benne egy apró Clintasha is. 


- Megmondtam, milyen kis helyes, amikor ideges – ragyogta Vasember, és vidáman a hamburgerébe harapott. Nem érkezett válasz a szőkétől, így egy kihívó pillantást küldött felé. Izzott közöttük a levegő. Bruce diszkréten köhintett egyet, és elhagyta a helyiséget. }





„Gyanús, hogy nincs sötét oldalad. Nem bízom benned.”
„Lehet, hogy van, csak te még nem láttad.”


Steve nagyot kortyolt a kávéjából, és egészen addig nem nézett fel, amíg el nem fogyott a bögre tartalma. Álmos volt, kimerült, és a legkevésbé sem vágyott arra, hogy holmi Tony Starkok kioktassák.
- Ugye tudod, hogy az én kávéfőzőm még ötvenféle kávét tud csinálni? – sétált be a konyhába az említett holmi Tony Stark.  Felhúzott szemöldökkel meredt a férfire, és azon morfondírozott, milyen gúnyt is tegyen még a reggeli mondókájába.
- Ugye tudod, hogy a kotyogós kávéfőző kávéjánál nem létezik jobb? – vágott vissza nyúzott hangon a másik, és bedobta üres csészéjét a mosogatóba. Mikor előkotorta a szivacsot és a mosogatószert, megint megzavarták.
- Véletlenül se a mosogatógépbe tedd.
- Nem is fogom. Nincs jobb dolgod, mint hogy engem piszkálj?
- Még úgy… - vetett pillantást az időre Tony -, még úgy fél óráig nincs jobb dolgom.
- Igazán kereshetnél valami mást – nyögte bosszúsan Steve, és megnyitotta a csapot. A folyó víz hangja elnyomta sóhaját, és pár percnyi békét hozott magával.
- Hé! Már megmondtam: akárhogy legyen, de rájövök, hogyan lehet hozzáférni a sötét oldaladhoz – vigyorgott Tony; majd jelentőségteljes pillantással elhagyta a szobát. – Már ha neked van olyanod – tette hozzá alig hallhatóan.

Steve a legkevésbé sem vágyott arra, hogy holmi Tony Starkok teszteljék a türelmét.

¤¤¤

- Gyenge vagy, Cap – szólt be Tony az aznapi edzésen már sokadszorra. – Gyenge vagy, nem vagy képes felmérni az erődet, még a saját harci mozdulataidban sem vagy biztos!
- Jaj, hagyj már – fintorgott vissza Steve, miután egy újabb bokszzsákot küldött padlóra. – Megnézném, te mire vagy képes a páncélod nélkül.
- Összeszerelni egyet – vont vállat a férfi. Sötét melegítőt viselt napszemüveggel és egy üveg sörrel.  Az edzőterembe csak a műsor kedvéért nézett le; esze ágában sem volt akár csak egy súlyzót is felemelni.
- Nem kérsz sört? – kérdezte meg aztán. Válaszul egy néma fejrázást kapott – Steve ugyanis fejjel lefelé lógott valahonnan. Tony egy utolsó félmosolyt villantott rá, majd ráérősen beszállt a liftbe.

¤¤¤

Steve nem akart hinni a szemének. Egész egyszerűen nem akart. Csalódott volt és kiábrándult; persze, tudhatta volna, hogy Tony-nál ez már csak így megy, na de mégis…
- Szerinted melyik szelfim a jobb? Vagy csináljak még párat? – nyomta Tony az arcába a telefont. A képekről egy klasszikus playboy csücsörített, vigyorgott, kacsintott rá, a legkülönfélébb pozíciókban.
- Ennyi tartás ne legyen egy férfiban! – fakadt ki Steve a tízedik kép körül. – Ennyire megalázkodni! Hogy tudod ezt tenni a férfiasságoddal, a büszkeségeddel!
- Ja, csak tinderre kellene már pár új fotó – mentegetőzött a férfi, miközben az új, a tökéletes fényképpózt kereste. – Neked is le kéne töltened, ha érted, mire célzok – váltott át pajkosabb hangnembe. Steve úgy tett, mintha értené.
- Nem leszek bájgúnár – jelentette ki, és szélsebesen elhagyta a szobát.
- Te bajod – kiáltott utána Stark. – Jarvis, szerinted melyik lenne a legjobb? – tette fel a kérdést, látszólag a levegőbe.
- A negyedik, uram.

¤¤¤

Egy új bevetés előestéje volt; Steve alig bírt magával, már a másnapi öltözékében ment le a többiekhez vacsorázni. Persze ezt ők sem hagyhatták szó nélkül.
- Valaki nagyon be van sózva – mosolyodott el Natasha, amikor meglátta. Őt csak egy kinyúlt póló és egy boxer (eredetileg Clinté) takarta, lába egy bolyhos házipapucsban ért véget. Mindenki más is hasonló szerelést viselt.
- Valaki a munkára koncentrál – válaszolt Steve enyhe sértődöttséggel hangjában. Lehuppant az egyetlen szabad székre, Tony mellé. Tüntetőleg figyelmen kívül hagyta őt, habár a férfi leplezetlen szarkazmussal méregette.
- Megmondtam, milyen kis helyes, amikor ideges – ragyogta Vasember, és vidáman a hamburgerébe harapott. Nem érkezett válasz a szőkétől, így egy kihívó pillantást küldött felé. Izzott közöttük a levegő. Bruce diszkréten köhintett egyet, és elhagyta a helyiséget.
- Fiúk… - a nő meglepetten méregette az exkatona egyre vörösödő füleit és arcát. Vetett egy kételkedő oldalpillantást párjára, majd, mintha mi sem történt volna, tovább evett.

Mindenki evett, csak Steve nem.

Steve bal combján ismeretlen ujjak pihentek.

¤¤¤

- Nem halad valami jól a kis felderítő akciód – szólalt meg Steve néhány nappal később, mikor Tony laborjában kettesben maradtak.
- Szerintem a múltkor egész jól felderítettem a lábadat – villantotta a mosolyát a férfi. Nem kételkedett abban, hogy minden a terv szerint alakul. A tökéletes, páratlan terv: Amerika Kapitányt ágyba csábítani. Tony úgy becsülte, hogy ez a napokban bekövetkezik. Minden remekül haladt.
- Fogd be – morogta Steve, és gyorsan hátat fordított, hogy a másik ne láthassa az arcát. – Többet ne csináld. Főleg ne a többiek előtt.
- Azt ne mondd, hogy nem tetszett!
- Én egy normális értékrendű, heteroszexuális férfi vagyok Tony, és nem tűröm el, hogy mindenféle játékszernek nézz! – a kék szemek felizzottak, ahogy egyenesen a sötétbarnába meredtek. Nem volt a két férfi között egy lépésnyi távolság sem.
- Ja, gondolom gyilkológép-Bucky haverod fegyverét sem láttad soha.
- Ne feszegesd a határaimat – szűrte Steve a fogai között, majd minden további nélkül otthagyta a férfit.
- Heteró az öreganyám – vigyorogta Tony, majd fütyörészve újra nekilátott félbehagyott munkájának.

¤¤¤

A szokásos reggeli rutinnal kezdődött a nap; Steve kávét főzött, Tony beszólogatott neki, mindenki más pedig még békésen aludt. Valami mégis más volt. A szőke férfi semmire sem válaszolt.
- Elvitte a cica a nyelvecskédet? – Tony cinikus hangnembe váltott, majd morfondírozva hozzátette – A helyében én is elvittem volna…
Még mindig semmi reakció. Stark kénytelen volt más eszközökhöz folyamodni; fizikai kontaktust igénylő eszközökhöz. Jobb ötlete nem lévén egyszerűen csak a háta mögé surrant, és megölelte. Steve lefagyott.
- Most már válaszolsz nekem? – kérdezte megint, miután eltávolította a füldugókat a másik füleiből. Még mindig rajta lógott.
- Csak ha elengedsz – nyögte Steve, és eltolta magától a férfit. - Mit akarsz, mit mondjak?
- Mondd azt, hogy megbocsátasz nekem, vagy valami ilyesmit.
- De hát bocsánatot sem kértél!
- De igen, bocsánatot kértem az öleléssel. Nonverbális kommunikáció, hallottál már róla? Persze először a verbálissal próbálkoztam, csak arra nem voltál vevő… - tovább fecsegett volna, de nem tudta levenni a szemét arról a kávécseppről, ami Steve ajkáról futott le.

Tony megcsókolta Steve-et; Steve nem ellenkezett. Steve még soha nem érzett csókot ennyire édesnek, ennyire teljesnek.

¤¤¤

Tony Stark pihegve fordult a hátára, kezében Steve Rogers kezével.
- Istenverte Amerika! – nyögte meggondolatlanul; nem kellett volna. A Kapitány úgy ugrott fel, mintha egészen eddig parázsban feküdt volna.
- Itt a vége. Ennél ne menj tovább. – morogta bosszúsan, és haragtól torzult arccal kiviharzott a hálóból.
- Már megint mi rosszat mondtam? – dörmögte Tony. Kéjesen sóhajtott egyet, és lassacskán álomba szenderült.




6 megjegyzés:

  1. Előzmények: éppen Madnesst hallgattam a - tegnap este végre valahára beszerelt - gépem előtt üldögélve, amikor felfigyeltem az "all the crazy fights we had" sorra a dalban. A szám ment tovább, de az én agyam elkezdett bufferingelni...."Nem ez a címe Persela ficijének?" gondoltam, majd gyorsa felszaladtam blogspotra, jöttem a blogodra, majd mániákus győzelmi kacajt hallattam amiért kitaláltam, s neki kezdtem olvasni. :"D :D
    Már valahol ott felvinnyogtam, hogy "holmi Tony Starkok". Aztán a kotyogós kávéfőző volt a következő aminél az arcomat fogtam, és ráztam a fejemet xD Engedélyeddel nem egy részt kiidéztem hogy hozzáfűzzem az első felpattanó gondolataimat, mert amúgy vigyorogtam mint a vadalma olvasás közben.

    "- Még úgy… - vetett pillantást az időre Tony -, még úgy fél óráig nincs jobb dolgom." Valamiért ennél a mondatnál fogant meg a fejemben annak a felismerése, hogy Tony Stark egy emberi házimacska.

    "Steve bal combján ismeretlen ujjak pihentek." És senki sem tudta, hogy igazából Freddy Krueger lapul az asztal alatt.

    "Én egy normális értékrendű, heteroszexuális férfi vagyok" És ebből úgy a férfi volt az, ami stimmelt. :"D

    "Jobb ötlete nem lévén egyszerűen csak a háta mögé surrant, és megölelte. Steve lefagyott." Én mondom, hogy ez az ember egy macska! Steve van egy ölbe izé hátbacicád! ......Ez nem úgy jött ki ahogy terveztem. (Vagy talán, lehet, hogy mégis? *szemöldök vonogat*)

    "- Mit akarsz, mit mondjak?
    - Mondd azt, hogy megbocsátasz nekem, vagy valami ilyesmit.
    - De hát bocsánatot sem kértél!
    - De igen, bocsánatot kértem az öleléssel. Nonverbális kommunikáció, hallottál már róla?"
    Meg nem mondom miért, de valahogy eben a párbeszédben éreztem igazán kettőjüket visszaköszönni. *elgondolkodva bámulja a sorokat, aztán leragad ott, hogy Tony sass-e benne csillog az utolsó kiidézett mondatban*

    Dhahah, hát ezek cukrok voltak. :D Jó, nem tagadom, azért érződik, hogy első nekifutás a fiúkkal, mert Steve lelkem kicsit talán túl kényes lett Tony pedig egy csipetnyit túl flirty grumpy cat, de dolgozik bennem az elfogultság, miszerint Irtál Stonyt, így nehéz objektív véleményt adni. :D Akárhogy is, írj velük sokat, és akkor alakulni fognak a srácok is a sorok között. :3

    P.S.: Nincs is jobb, mint amikor Tony Amerika nevét cseszteti szeretete kimutatásának jeléül. x3

    [blueeyesgirl voltam, csak megártottak a kém filmek svoálá, nevet váltottam, nehogy bárki tudja is, ki vagyok]

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Muse mindenekfelett! :P Én is így hallgattam, mondom ez tiszta Stony, ők is állandóan összevesznek (a filmekben legalábbis), a fiktív szerelmük sem lehet felhőtlen. :D

      Egyébként tényleg, az egész fic arra alapoz, hogy a filmekben Tony és Steve többet estek egymás torkának, mint barátilag összemosolyogtak vagy akármi. :D

      És milyen aranyoos vaagy, hogy itt kiemelted a kedvenc részeidet, hát meghalok :3

      Igenigen, van még hová fejlődnöm velük, de a kezdő lépés után a többi már könnyebb lesz ;)

      P.S.: Tőled láthatunk valamikor Stony-t? :P
      P.S.2: Mindenki bele van bolondulva a Sherlockba, én meg tegnapelőttig azt sem tudtam, ki az a Moriarty. DE! Elkezdtem nézni én is, szóval lehet számíthatsz majd hozzászólásra a közeljövőben az új ficednél ;)

      Törlés
  2. Ez annyira kerek volt, és vicces (hangosan röhögtem, shame on you), és a beszólások fantasztikusak voltak. Ahogy lassan kibontakozott a (sajátos) kapcsolatuk, és még mindig nem tudom, hogy Tony komolyan gondolta-e, ami a végén történt, vagy csak hecc volt. De ez így volt tökéletes.
    Köszönöm, hogy olvastam (vagy inkább köszönöm a kivételes szabadidőmnek, hogy ideszabadulhattam; meg neked is, hogy megírtad), szóval ja. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett, a hangosan felröhögésnek meg külön! :D
      Azt hiszem, ez megmarad titoknak, hogy komolyan gondolta-e, vagy csak tovább idegelte Steve-t :P

      Én köszönöm, hogy olvastad! <3

      Törlés
  3. Szia!
    Az egész történetet végig vigyorogtam. Olyan édesek voltak, kicsit úgy éreztem magam, mint az óvodában (na jó, egy felnőtt-szuperhős-férfi-óvodában). :D
    "Ja, gondolom gyilkológép-Bucky haverod fegyverét sem láttad soha." - Itt azért Steve helyébe behúztam volna egyet Tonynak, az biztos, de még ezen is felnevettem. Szegény Stevet így próbára tenni, de azért lássuk be, ki ne örülne egy efféle-Tony-féle próbának. Haha. :D
    Na, szóval öröm volt olvasni, feldobta a reggelem!
    Köszönet érte! :D
    Xoxo.Bri.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Halii!
      Lássuk be, egy ilyen óvodában mi is szívesen lennénk óvónénik, vagy legalább gyerekek. :P
      Igen, hát úgy látszik, Steve-nek kötélidegei vannak. :D Nehezen adta magát, de aztán mégis meglett Tony-nak, csak nem volt rossz akkor ez a stratégia. :DD
      Örülök, hogy tetszett, és köszönöm, hogy írtál! :3

      Törlés