2016. február 27., szombat

nem én vagyok



T e e n  W o l f.
Hirtelen reakciófic az 5x18 után mert jajj Istenkém Mason neee

{ Védj meg magamtól, sírta megint, ahogy gyengéd karok ölelték magukhoz és érezte a könny és a vér illatát a ruhájáról csöpögni és az utálat ontotta bűzét bele a szívébe és ő csak sírt tovább azon a végtelen úton amit nem világítottak csillagok }


Láthatatlan kezébe láthatatlan kéz olvadt, így rohantak a világ elől, nem én vagyok az és menekültek velük a fák, a villanypóznák, a pánik utolsó sikolyai, egy szörnyeteg volt, kegyetlen fenevad, dörömbölő, üvöltő, eszmélő szíveik, a dühös szikrák. Senki nem látta őket, egymást sem látták és szeme tele volt könnyel és senki sem látta

Sosemvolt gyűlölet marta őt, megsebzett vadként száguldott az éjszaka forgatagában, sötét felhők, csillagtalan égbolt alatt. Gondolatai kiszorították a levegőt tüdejéből, nem én vagyok, nem én vagyok, n e m é n v a g y o k és a gyilkos önvád kavargott gyomrában én nem lehetek


Nem én vagyok, zokogta megint, zokogta újra és igazán, Corey, te is tudod, és Corey nem nézett a szemébe. Az út közepén feküdtek kifulladva és az égbolton egyetlen csillag sem játszott a hold pedig vádlón nézett le rá TE VAGY AZ végig te voltál

Védj meg magamtól, sírta megint, ahogy gyengéd karok ölelték magukhoz és érezte a könny és a vér illatát a ruhájáról csöpögni és az utálat ontotta bűzét bele a szívébe és ő csak sírt tovább azon a végtelen úton amit nem világítottak csillagok

Egy fenevad támadta meg az iskolát, képzelte a szülei aggodalmas szavait, ugye nem esett semmi bajod, anyu a szörnyeteg én vagyok
én vagyok


Corey, mondd, hogy nem én vagyok, suttogta szinte hangtalanul, én nem lehetek az, hogyan is lehetnék, gondolkodjuk, Corey, igaz, ugye, én nem lehetek, én nem
És a hold kacagott rajta amikor kinyitotta a szemét, egész éjszaka ott maradt volna egyedül az úton, csak hadd ölje meg, ÖLJE MEG őt a benne lakó fenevad, erősnek kell lenned, hallotta, szükségem van rád

senkinek nincs szüksége egy szörnyetegre és ez a szörnyeteg én vagyok corey bennem lakik vele alszom, a szívemben, az ereimben, a csontomban él


Hajnalban egy rémálom kergette tudatát, egy hatalmas fekete árnyék bújt ki bőréből, szemei acélkéken világítottak és a csillagok sosem világítottak még úgy ahogy rémálma szemei


Nem én vagyok, mondta megint, nem lehetek, és Melissa aggodalmasan végigsimított az arcán. A kórház ismerős illata kúszott orrába és gyógyszer ízét érezte nyelve alatt, torkában a sírás viharfelhője és ő csak zokogott, mikor Liam szemét a fájdalom tompította és mindene fájt mikor Scott pillantását érezte a lelkén

Srácok, én nem lehetek

nem én vagyok, nem én


2 megjegyzés:

  1. na most kicsit lefekszek a padlóra meghalni. köszönöm ezt a gyönyörűséget.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na most egy kicsit lefekszek melléd és meghalok veled. és én köszönöm ezeket a szavakat. ;u;

      Törlés