Just the way you are

T e e n  W o l f.
Ismét egy Stydia, és viszonzatlan vonzalmak.

{ Tudták jól mind a ketten, hogy a kapcsolaton nem változtathatnak; de nem is akartak. Stiles végre boldog volt. }

- Oké, Lydia. Csak áruld el, mit hallasz – próbált meg nyugodtan beszélni, de hangja remegett. Rossz előérzete volt.

- Hangokat. Sut… suttognak. Rólam. Rólad. Rólunk…

Stiles figyelte a lány minden mozdulatát. Nem akart lemaradni egy pillantásról, egy kisujjmozdításról sem. Minden jelet észre akart venni, ami a banshee érzelmeit árulta el. Idegesen járkált föl s alá, várva, hogy a másik többet mondjon. De nem mondott.

Amióta Malia és Stiles egymásra találtak, Lydia folyton túlvilági pletykákat hallott, kettejükről. Tudta, érezte, hogy ez nem véletlen; de azzal is tisztában volt, hogy egy kapcsolatba nem avatkozhat bele csak úgy. Nem is akart, hiszen jól esett neki már az is, hogy a fiút boldognak látja.

- Mit suttognak? – kérdezte Malia türelmetlenül, és idegesen járatta a szemét barátja és a lány között. Nem tudta, nem tudhatta, hogy mielőtt ő megjelent, Stiles évekig gyengéd érzelmeket táplált az eperszőke hajú osztálytársa iránt.

- Nem tudom pontosan – hazudta a kérdezett, és felsóhajtott. Nem, ezt nem akarja így elmondani. Csak zavarja a dolog.

- Tényleg? – kérdezte gyanakvóan a fiú. Sejtette, hogy mi áll a háttérben, de szerinte sem illett volna beavatni jelenlegi kedvesét a kihűlt érzelmek taglalásába. Nem akart felesleges féltékenységet és rossz viszonyt a két lány között.

Lydia megsemmisült pillantást küldött felé, amiből valószínűsítette a túlvilági pletykák mibenlétét. Udvariasan megkérte Mailát, hogy ugorjon le a boltba valamiért, aki, ha ki is fejezte nemtetszését, azért eleget tett a kérésnek.

- Már elmondhatod – suttogta, és bizalmasan a régi szerelme elé sétált. Szeme tele volt megértéssel, és, ha nem is akarta bevallani magának, könnyekkel.

- Tudod – kezdte Lydia, miközben a fiú háta mögé nézett -, azt akarják, hogy mi ketten együtt Legyünk. Szerintük nekünk ez a sorsunk, és hibáztatnak, amiért ezt eddig nem vettem észre.

A két szempár végre találkozott. Fájdalommal és sajnálattal teli szempárok. Tudták jól mind a ketten, hogy a kapcsolaton nem változtathatnak; de nem is akartak. Stiles végre boldog volt.

- Nézd. Életem nagy részében szerettelek, úgy, ahogy vagy. Ez nem is fog változni. Mindig az elsők között leszel, csupán az érzéseim változtak egy kicsit – nevetett idegesen, ahogy átölelte a lányt.